A rendszer a föld alatt található, legfeljebb néhány szelepdobozt
láthatunk a növények között, esetleg az éppen előbukkanó szórófejekkel
találkozhatunk, ha üzemel.
Ezekkel a szórófejekkel juttatjuk ki a szükséges vízmennyiséget a
kertbe. Locsolás közben kiemelkednek a talajból, dolguk végeztével pedig
visszahúzódnak.
Az öntözéshez általában hálózati vizet használunk, ami állandóan nyomás
alatt van. Ahhoz, hogy a szórófejek csak akkor locsoljanak, amikor
nekünk jó, szabályoznunk kell a víz mozgását.
Ezt a szabályzási feladatot végzik a mágnesszelepek, amelyek kis
elektromos jelre nyitnak, vagy zárnak, ezzel szabad utat engedve a
hálózati víznek, vagy éppen elzárva azt. Nagyon fontos, hogy a
mágnesszelepekhez a telepítés után is hozzá tudjunk férni, hiszen az
időszakos karbantartási feladatokat, vagy az esetleges szerelési
munkákat el kell tudnunk végezni. Ezért használunk földbe süllyesztett
szelepdobozokat, melyekkel el tudjuk rejteni a tartalmát, viszont
szükség esetén a fedelét leemelve könnyen hozzáférhetünk. A
szelepdobozban helyezzük el a szükséges szerelvényeket, szakaszoló-,
leeresztőcsapokat, szűrőket, esetleg vízórát.
A vízforrást a mágnesszelepekkel, és a szórófejekkel műanyag csővel
kötjük össze. Ezek amellett, hogy időtállóak, hajlékonyak, könnyen
szerelhetőek. Ezeket a KPE csöveket a kert minden részébe el kell tudnunk vezetni, ezért jó ha már a kertépítés során gondoskodnak a megfelelő védőcsövek, átvezetések elhelyezéséről. Így elkerülhető egy esetleges burkolatbontás, vagy támfalvésés.
A rendszer lelke a vezérlő automatika, amellyel a mágnesszelepeket
működtetjük. Léteznek szigetelt, az időjárás viszontagságainak ellenálló
kültéri vezérlők, és vannak beltéri automatikák, melyeket óvni kell a
nedvességtől. A vezérlő működtetéséhez áramra van szükség. Amennyiben
nem megoldható az áramvétel, használhatunk elemes automatikát is. Ha
kútról szeretnénk öntözni, vagy nem elegendő a hálózati víznyomás, akkor
szivattyúval tápláljuk meg a rendszert. A szivattyút el kell tudnunk
helyezni a kertben, és áramot kell adnunk neki.
Az öntözőrendszert zónákra bontjuk, minden zónához tartozik egy
mágnesszelep, amellyel szabályozhatjuk a működését. Azért van szükség
különböző zónákat kialakítani, mert az eltérő vízkijuttató eszközök
más-más beállítást igényelnek. Eltérő nyomáson működik egy szórófej, és a
csepegtetőcső. Hasonló nyomáson, de eltérő ideig működik egy spray, és
egy rotoros szórófej. Az is fontos szempont, hogy mit locsolunk az adott
zónán lévő szórófejekkel. A gyepet esőztetve öntözzük rotoros, vagy
spray szórófejekkel. A cserjesávot inkább alulról öntözzük csepegtetve,
esetleg mikroszóró fejekkel. Egy zónán csak azonos típusú elemek
lehetnek. Tehát külön zónára kell tervezni a spray-, a rotoros
szórófejeket, és a csepegtetőcsövet is. A rendszer ilyen módon való
felosztásának másik oka a korlátozott vízforrás. A hálózaton nem áll
rendelkezésre akkora nyomás, és vízhozam, hogy az egész rendszert
egyszerre működtetni tudjuk. Ezért nagyobb kertek esetében előfordulhat,
hogy az összesen mondjuk 15 db spray szórófejet három zónára osztjuk.
Ha ezt nem tennénk meg, akkor a középső fejek csak pisilnének, az
utolsók pedig már ki sem emelkednének a földből.
Kérjen ajánlatot most!>
